Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Aktualitások

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

 

NJE GTK Tudományos Diákköri Konferencia

 

2018. november 21., 15:00

Főépület, 1. em. videokonferencia terem

 

A Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kara hagyományteremtő jelleggel TDK Konferenciát szervez. A konferencia célja a felsőoktatásban tanuló tehetséges hallgatók tudományos munkájának bemutatása és elismerése, a tanár-diák kapcsolatok erősítése.

 

A konferencia bizottsága:

- elnök:             Dr. Tóth Tamás, egyetemi docens, dékánhelyettes

- tagok:            Dr. Pázmándi Kinga, egyetemi docens, dékán,
                         Dr. Németh Edit, egyetemi adjunktus, dékánhelyettes

- titkár:             Bedzsula Bálint, egyetemi tanársegéd

 

A konferencia előadás eredményei:

 

1. díj:

Sándor István Nicolaus, Rideg Marcell

A magyar háztartások fontosabb társadalmi-gazdasági jellemzői, különös tekintettel a 18-35 évesek pénzügyi sérülékenységére, illetve tudatosságára

Tudományos diákköri dolgozatunkban a magyarországi fiatal felnőttek pénzügyi helyzetét vizsgáljuk, az általános képalkotás mellett a pénzügyi sérülékenységre ható életeseményeik szempontjából. Fiatal felnőttként definiálunk mindenkit, aki a 18-35 éves korosztályba tartozik és Magyarországon él.

Számos kutatás időről időre felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismereteit tekintve elmaradás tapasztalható a fejlett országokhoz képest. A pénzügyi sérülékenység kérdése a 2008-as gazdasági világválság óta egyre több figyelmet kap.

Kutatásunk, az Európai Központi Bank (European Central Bank) által végre hajtott Háztartási pénzügyi felmérés (Household Finance and Consumption Survey) (HFCS, 2017) magyarországi 6208 sikeresen kitöltött, reprezentatívnak tekinthető háztartási felmérési adatainak felhasználásával vizsgálja a magyar fiatal felnőttek tipikus pénzügyi helyzetét. (Ezen adatok egy része megtalálható a Magyar Nemzeti Bank által 2017-ben publikált: "Háztartási szektor pénzügyi magatartási mikro- és makrostatisztikai adatok alapján" kiadványában.) (Gerendás, Baranyai-Csirmaz, Huszár, Huszti, Kozmits, Németné, Simon, Valentiny, 2017)

Magyarországon ez az első átfogó statisztikai adatfelvétel a háztartások pénzügyi és nem pénzügyi eszközeit illetően. Az MNB Statisztikai Igazgatóságának köszönhetően szűrni tudtuk az adatokat a 18-35 éves korosztályra, avagy a fiatal felnőttekre.

Tanulmányukban arra keressük a választ, hogy ezen adatok alapján milyen a tipikus 18 és 35 év közötti magyar fiatal pénzügyi helyzete. Milyen bruttó, illetve nettó vagyonnal rendelkezik átlagosan, mennyi kötelezettséggel rendelkezik. Milyen pénzügyi és reáleszközökkel rendelkezik és mi ezeknek az eloszlása, illetve egymáshoz viszonyított aránya. A dolgozat megkísérli megvilágítani, hogy a jelzett korosztály pénzügyi sérülékenysége mellett megtakarítási magatartása-hajlandósága, eladósodottsága, vagyoni helyzete, lakásviszonyai stb. milyen különbségeket vagy hasonlóságokat mutatnak, hogyan viszonyul pénzügyi szempontból a társadalom egészéhez ez a korosztály. Milyen tipikus események lépnek fel ebben a korosztályban, illetve ezek mennyire befolyásolják az egyén pénzügyi sérülékenységét (jellemzően: tanulmányok folytatása, munkába állás, házasság, gyerekvállalás, lakhatás), valamint mennyire tapasztalható az ezen események kapcsán az önállósodás. Mindezek mellett arra keressük a választ, hogy mi okozza azt, hogy a felnőtté válás ennyi ideg tart.

Konzulens: Dr. Kárpáti József

 

2. díj:

Kádár Alexandra

A teljesítményértékelési rendszerek áttekintése, szerepének bemutatása az emberi erőforrás menedzsmentben

Dolgozatom során a teljesítményértékelési rendszerek stratégiáját szeretném kutatni a szakirodalmi művek áttekintésével. A tervezés és kialakítás folyamatában fontos, hogy mire használják a szervezetek az értékelést, milyen technikát alkalmaznak (és ez mennyire hatásos), mit tekintenek teljesítménynek, valamint hogyan kommunikálják ennek eredményét. A teljesítményértékelés céljaként meghatározott hatékonyságnövelés, a képességek kiaknázása során használnak-e pszichológiai mintákat, és elemzik-e ilyen területen az eredményeket? A teljesítményértékelés során milyen módszereket alkalmaznak (pl. kötetlen jelentés, kritikus esetek módszere, BARS módszer, BOS módszer, MbO)?

Ez egyéni értékelés során a fejlesztő célokat meg kell határozni, így az egyéni képzés és fejlesztés is előtérbe kerül. Milyen fejlesztő, továbbképző módszereket alkalmaznak? A munkatársaknak tisztában kell lenniük a menedzserek és a főnökség elvárásaival, illetve fordítva, a munkatársak elvárásainak a teljesítményértékelés során teljesülniük kell. Van-e ebből fakadó konfliktus a két fél között, és ha igen, hogyan oldják meg ezeket?

Ezen kívül szeretnék arra is kitérni, hogy a teljesítményértékeléshez szorosan kapcsolódó tevékenységeket miként végzi egy szervezet. Például a célok meghatározásánál: célkitűzés esetében sok választási lehetőség felmerülhet, így a SMART célok, vagy a feszített célok is, illetve, a vállalat szempontjából fontos-e, hogy ezeket egyénenként határozza meg?

Legfontosabb következtetés lehet a dolgozatból, hogy egy jól működő vállalat emberi erőforrás részlege mennyire járul hozzá a vállalat sikerességéhez, esetleg melyek azok a területek amelyek fejlesztésre szorulnak.

Konzulens: Dr. Karcsics Éva

 

2. díj:

Trinyik Anikó

A vállalati társadalmi felelősségvállalás jelentősége - a MOL Nyrt. romániai és magyar-országi CSR tevékenysége

Dolgozatom célja ismertetni a társadalmi felelősségvállalás (CSR- Corporate Social Responsibility) fogalmának fejlődését és bemutatni gyakorlati jelentőségét a MOL Nyrt. magyarországi és romániai társadalmi felelősségvállalási tevékenységének példáján keresz-tül.

Dolgozatom elkészítéséhez főként a MOL Románia és a MOL Magyarország Nyrt. honlapján megtalálható információkat használtam fel, valamint a Neumann János Egyetem által szervezett tanulmányi út során tett MOL látogatáson hallottakat, kiegészítve a felelős vállalatról írott szakirodalom vonatkozó részeivel.

A témát két oldalról közelítem meg. Elsőként az elméleti hátteret mutatom be, ismer-tetem a CSR-rel kapcsolatos fogalmakat és elméleteket, majd a MOL Nyrt. társadalmi fele-lősségvállalási tevékenységének példáján keresztül mutatom meg ezek gyakorlati megvaló-sulását. Először bemutatom a cég magyarországi társadalmi felelősségvállalási tevékenysé-gét, majd az út során tanultakkal kiegészítve ismertetem a MOL Románia hasonló tevékeny-ségeit. Ezen belül kitérek arra, hogy a cégcsoport melyik országban milyen konkrét társa-dalmi problémákra és csoportokra koncentrál, valamint, hogy milyen, az adott társadalom-hoz legjobban illeszkedő eszközöket alkalmaz a társadalmi problémák enyhítésére. Végül pedig ezek szerint összegzem tapasztalataimat és dolgozatom alapján igazolom a CSR jelen-tőségét.

Konzulens: Dr. Pálinkó Éva

 

3. díj:

Csányi Dániel – Pöszmet Vivien – Zámbó József

Túlfogyasztó Társadalom, Avagy a generációk megtakarítási problémái

Ahogy a dolgozat címében is látható, a túlfogyasztó társadalom kérdését fogjuk kutatni. Mi van akkor, ha az emberek már azelőtt elköltik jövőbeli fizetésüket, mielőtt azt megkapnák? Hogyan befolyásolja a válság az emberek mindennapi életét? Milyen veszélyei és megoldásai vannak a túlfogyasztásnak? Hogyan jelenik ez meg egy egyetemista életében? A célunk, hogy megoldást találjunk a tényleges nagybetűs élet előtti túlfogyasztásra.

Konzulens: Dr. Lakatos Mária

 

 

Kapcsolat, esetleges kérdések: