Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Óh mondd, Te kit választanál?

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


Életed legfontosabb projektje a párválasztás. Persze nem a futó kalandok, a már induláskor jól belátható végkimenetelű együttélések, hanem, hogy ki legyen életed kisérőtársa. Senkinek sem ajánlanám, hogy ehhez a KIPA módszert hívja segítségül, ahol a döntés kritériumai között számos minőségi szempont is fontos szerepet kap – miközben a kritériumok nem hasonlíthatók össze egymással. Viszont mivel az élet ilyen, most mégis a párválasztáson keresztül szeretném bemutatni ennek az eljárásnak a lényegét, mert így könnyebben érthetők az egyes munkalépések és módszertani megoldások. 



Megházasodni? Csak tudományosan

Tehát ki is legyen az, akivel halálosan komolyan gondolod az együvé tartozást "gazdagságban, szegénységben, egészségben, betegségben, jóban, rosszban, holtomiglan, holtodiglan, míg a halál el nem választ…” A Kindler József és Papp Ottó által kifejlesztett KIPA módszer annyiban hasznos lehet a számodra. Mindenekelőtt abban, hogy tisztázd, milyen elvárásaid vannak a leendő élettárssal kapcsolatban. Az első feladatként ezeket az elvárásokat kell tömören és egyértelműen megfogalmazni. Balázs, egy húsz éves fiatalember például azt szeretné, hogy leendő párja legyen okos, gazdag, hűséges, tudjon jól főzni. Azt is fontosnak gondolja, hogy megbízható, szép, családcentrikus, kedves és figyelmes is legyen. Hogyan lehet eldönteni, hogy ezen elvárások közül melyik a fontosabb, melyik a kevésbé lényeges, azaz hogyan lehetne rangsorolni a szempontokat?

 

 

 

Párválasztás cédulákon


Ha nagyon sok, 15-nél több szempont is van a kívánságlistán, akkor érdemes ezeket előrangsorolni. Ehhez kis cédulákra kerülnek az elvárások, ezeket Balázs jól láthatóan maga elé teszi, majd kiválasztja közülük a legkevésbé fontosat és lefordítva leteszi baloldalra. Most a legfontosabb következik, ami a jobboldalra kerül ugyancsak lefordítva. Váltakozva hol a legkevésbé fontosat, hol a legfontosabbat keresi ki a maradék kupacból, amig el nem fogynak. A baloldalra került cédulákat félre lehet tenni. A jobb oldali szempontokat beírja egy ún. preferenciamátrix soraiba és oszlopaiba: A sorokban megjelenő értékelési tényezőket (pl. családcentrikus) összehasonlítjuk az oszlopokban szereplőkkel, (pl. szép) s ahol a sorban lévő preferált az oszlopban szereplővel szemben, oda 1-et írunk, ahol hátrányt szenved, oda 0-át. Így az egy sorban lévő egyesek száma azt jelenti, hányszor preferált az adott értékelési tényező összesen. Az oszlopban szereplő érték pedig a hátrányok számát mutatja. Ha a választások konzekvensek, akkor a sorokban szereplő 1-eseket összeadva kialakul a preferencia-rangsor, ahol a legtöbb pontszámot kapott értékelési tényező lesz a legfontosabb: Hűséges (5), családcentrikus (4), okos (3), jól főz (2), szép (1), gazdag (0).

Következő munkalépés a súlyszámok hozzárendelése a hat kiválasztott szemponthoz. Ezt lehet nagyon tudományosan, intervallum vagy ordinális skálával is végezni, Balázs azonban egyszerűen csak differenciáltan szétoszt 100 pontot az egyes elvárásai között, az elsődlegesnek ítélt hűségesnek 32, míg a sor végén kullogó gazdagnak csak 6 pontot adva.

 

Szóval ki is a nagy Ő?


Tegyük fel, hogy van négy jelölt, Juli, Anikó, Kata és Lívia, akik a szempontlista több pontjának eleget tesznek. 

 

 

 

Balázs leosztályozza megismert tulajdonságaikat egy 1-től 5-ös skálán és berendezi az osztályzatokat egy mátrixba, melynek soraiban az elvárásai jelennek meg, míg az oszlopokba egy-egy lány osztályzatai és azok súlyszámmal megszorzott értékadatai kerülnek. Ezek az értékek már minden lány esetében összegezhetők, és – noha nagyon különböző értékelési szempontok alapján kellett összehasonlítást végezni, és mind a szempontkiválasztás, mind a rangsorolás és súlyozás meglehetősen szubjektív volt – előáll a végeredmény, mely szerint Juli a győztes! Ironikus bizonyság e játékos példa arra, hogyan lehet matematikai feladvánnyá változtatni a minőségi, éppen ezért „felbecsülhetetlen” értékítéletet.

Jómagam inkább a megérzésemre hagyatkoznék a nagy Ő felkutatásakor – mint ahogy ezt is tettem 43 éve és nem bántam meg – racionális megfontolások helyett. Tény azonban, hogy számos komplex, sokösszetevős, minőségi kritériumokat is felsorakoztató problémával kapcsolatos döntéshozatal esetében jó szolgálatot tesz a KIPA módszer. Segítségével megkönnyíthetünk olyan nagy horderejű döntések meghozatalát, mint például egy ingatlan vagy egy személygépkocsi választása, de segíthet a legmegfelelőbb iskola, nyaralóhely, sőt akár az ügyvéd vagy orvos kiválasztásánál. De akinek kedve van, az eljátszhat az életre szóló pár kiválasztásával is.


Dr. Laáb Ágnes, egyetemi docens
Pénzügy és Számvitel Tanszék


Felhasznált irodalom:

 

Kindler József–Papp Ottó: Komplex rendszerek vizsgálata. Összemérési módszerek. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1977. 

Laáb Ágnes: Döntéstámogató számvitel - érthetően, szórakoztatóan. Wolters Kluwer Kft., 2017