Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Mese habbal, akár dollármilliókért II. – avagy a storytelling sötét oldala

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


A storytellinggel kapcsolatos előző blogbejegyzésben a történetmesélés „napos” oldaláról volt szó, azonban fontos látni, hogy ez helytelen célok mellé állítva sem kevésbé eredményes eszköz, így igen negatív (közvetett) hatásai is lehetnek. Lassan klasszikusnak számító példa erre a hatalmas sikersztorinak induló amerikai egészségügyi startup, a Theranos esete.


Ismét minden a storytellinggel kezdődött

A Theranos ígéretes amerikai startupként indult egy új technológiát kínálva: az Edison nevű, igen kompakt készülék segítségével pár csepp, ujjbegyből is levehető vérből teljes vérképet lehetett volna vizsgálni. Ezzel gyakorlatilag a korábban több kémcsőnyi vért igénylő véranalízis iparágát forradalmasították volna, ráadásul nagyságrendekkel olcsóbban: az amerikai kormány számára ez például potenciálisan 200 milliárd dollárnyi megtakarítást jelenhetett volna a következő 10 év során. Az ötlet és Elisabeth Holmes, a Theranos alapítójának kapcsolódó sztorija olyannyira jól hangzott, hogy a befektetőkre is hatással volt.

 

Steve Jobs volt rád a legnagyobb hatással az életben?

A jelenleg 34 éves Holmes 2003-ben, 19 évesen alapította meg a Theranos-t, majd a következő évben tanulmányait megszakítva otthagyta a Stanfordot. A The New Yorker 2014-ben róla megjelent portréjában már a Steve Jobs-éhoz hasonló, aszketikus, spártai életviteléről, és munkája iránti elkötelezettségéről írt: „egy kétszobás lakásban lakik Palo Alto-ban, és bár fejből képes Jane Austin-t idézni, már nem szán időt sem az olvasásra, sem a barátaira, nem randizik, nincs televíziója, és 10 éve nem volt nyaralni sem”. Az Inc. Magazine pedig egyenesen a következő Steve Jobs-t látta benne 2015-ben.

Elkötelezettségét – a külső szemlélő számára – életvitele mellett a saját, a vállalata munkásságával szorosan összefonódó története is megerősítette: gyerekként utálta a tűket, sőt még az édesanyja és a nagymamája is mindig elájult, ha meglátott egyet, így minden motivációja megvolt az egész vérvételi procedúra megváltoztatására.

 

Csak legyen egy jó sztorid...?

Holmes olyannyira meggyőzően adta elő a történetét, hogy 2014-re több mint 400 millió dollárt gyűjtött össze, a vállalat értéke pedig 9 milliárd dollárra rúgott a Forbes szerint – így ő lett társtulajdonosként a legfiatalabb, saját erejéből milliárdossá váló nő 31 évesen.

A vállalat, illetve Holmes vonzó története és ígérete nemcsak a befektetőket, hanem a nagy neveket is vonzotta: az igazgatótanács tagja lett például két korábbi amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger és George Schultz is – nem mintha bármelyikük is iparági szaktekintély lett volna, viszont növelték a vállalat hitelességét és újabb befektetőket vonzottak.

2015 végére azonban már kezdett gyanús lenni a vállalat körüli állandó titkolózás és a transzparencia gyakorlatilag teljes hiánya, a The Wall Street Journal pedig korábbi alkalmazottakkal készített interjúk és belső e-mailek alapján már arról írt, hogy valójában nem is a Theranos által kidolgozott eljárással végzik a minták tesztelését és/vagy más – hagyományos módszerekkel dolgozó – cégeknek kiszervezik azt.

Egyes elemzések szerint már maga a 2014-es TED-előadása is gyanús kellett volna legyen. Holmes „tetteket lehetővé tevő egészségügyi információk”-ról beszélt, ami igen jól hangozhatott a befektetők számára még akkor is, ha orvosi-egészségügyi körökben nem feltétlenül így beszélnek. Majd az érzelmekre próbált hatni a „senkinek nem kell túl korán elbúcsúznia” (pl. a haldokló szeretteitől) típusú kijelentésekkel. Azonban semmit nem mondott a vállalata tudományos hátteréről: nem beszélt a tesztekről, a klinikákról vagy bármi egyéb konkrétumról.

 

A bíróság szerint…

Időközben pedig különösen problémássá vált, hogy a vállalat által elvégzett tesztek orvosi-egészségügyi szempontok szerint sem voltak makulátlanok, sőt, a betegekre nézve még veszélyt is jelentettek. Ezek után a kockázatitőke-befektetők rohamtempóban kezdtek kifarolni a Theranos-szal kapcsolatos bármilyen szintű együttműködésből, a Forbes pedig hamarosan módosítani kényszerült a vállalat értékéről adott becslését. Az ügy idén márciusban jutott el a vállalat elleni hivatalos fellépésig: az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC kiterjedt csalással vádolta meg Holmes-t, illetve a vállalat egykori elnökét Ramesh „Sunny” Balwanit, mivel hazudtak a befektetőknek a cég által alkalmazott technológiáról, miközben 700 millió dollárnyi befektetést gyűjtöttek össze.

Holmes, úgy tűnik, relatíve olcsón megússza, mivel megegyezne a felügyelettel: többek között 500 000 dollárt kell fizetnie, 10 évre eltiltják a tőzsdei cégek vezetésétől, a maradék, Theranoshoz kötődő befektetéseiből addig nem vehet ki több pénzt, amíg a befektetők nagyjából 750 millió dollárnyi pénze vissza nem térül. A felügyelet vádjait nem ismerte el, de nem is tagadta őket. Az egyezséget viszont a bíróságnak még jóvá kell hagynia.

 

Többnek kell lennie egy jó sztorinál

„Létezik néhány olyan ember, akik akár a víziójuk, akár a kommunikációs készségük vagy mindkettő révén fel tudják maguk mögé sorakoztatni az alkalmazottakat, a befektetőket és az ökoszisztémát, hogy megpróbáljanak valami nagyon alkotni. Holmes láthatóan egyike ezeknek” – fogalmazta meg a tanulság egy részét Bryan Roberts a Venrocktól. (A Venrock egyike az öt legjobbnak tekintett amerikai biotechnológiai cégnek, amelyek viszont vagy egyáltalán nem is találkoztak anno Holmes-szal vagy továbbpasszolták a prezentációját különösebb reakció nélkül.)

A Morningstar szenior részvényelemzője is úgy látja, Holmes-nak „volt egy jó sztorija erről a különösen forradalmi technológiáról, de nem gondolom, hogy a befektetők bármelyike is valaha valóban utánajárt volna a tudományos alapjainak”. Illetve – véleménye szerint – Holmes esete leginkább arra hívta fel a kockázatitőkebefektető-közösség figyelmét, hogy valójában a dolgok mélyére kell nézzenek, mielőtt befektetnek valamibe, annak ugyanis „többnek kell lennie egy sztorinál”.

 

Vannak azonban további dollármilliók is Holmes története kapcsán, ugyanis a megfilmesítési jogokat 2016-ban 3 millió dollárért vették meg, a film pedig „Bad Blood” címmel, Jennifer Lawrence főszereplésével várhatóan 2018-ban kerül a mozikba.


Pádár Katalin, egyetemi tanársegéd
Menedzsment és Üzleti Kommunikáció Tanszék