Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Hallgatók a COVID19 munkaerőpiaci hatásait vizsgálták – 2. rész

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A Marketingkutatás tantárgy során idén a Kereskedelem és marketing alapszakos hallgatók a COVID19 munkaerőpiaci hatásait vizsgálták. Az öt csoport meglehetősen eltérő kutatási kérdéseket fogalmazott meg. Somosi Ágnes tanárnőt és a hallgatókat kutatási eredményeikről kérdeztük. Cikkünket két részletben tesszük közzé.

 

A cikk első része ITT érhető el.


Az első kvantitatív csoport kutatása

Csapat tagjai: Nagy Rebeka, File Nelli, Katzenbach Andrea, Vizi Zalán, Szeleczki Kinga

 

Mit vizsgált a ti csoportotok pontosan és kiket célzott a kutatásotok?

A félév során Marketingkutatás tantárgy keretein belül lehetőségünk nyílt felmérni a munkaviszonyok változását, a COVID előtti és a jelenlegi időszakban, valamint az otthoni munkavégzés hatását a mindennapokra.
Fő témánk azt vizsgálta, hogy történt-e a járvány hatására változás a dolgozó emberek munkakörülményeiben, ehhez kapcsolódóan rákérdeztünk az otthoni munkavégzés lehetőségére, és havi jövedelem változásának mértékére.
A COVID ideje alatt is folyamatosan dolgozó személyeket céloztuk meg elsősorban.


Kvantitatív módszeren alapult a felmérésetek. Hány főt és milyen korosztályú személyeket kérdeztetek?

Kvantitatív módszert alkalmaztunk, amely által egy részletes kérdőívet állított össze a csapatunk. A kérdőív kitöltésében, több mint 100 ember vett részt. A kérdőív kitöltői 18-57 év közötti személyek voltak.


Mi volt a kutatásotok fő konklúziója?

A Covid nagy hatással volt mindannyiunk életére, de kijelenthető, hogy adatgyűjtésünk során kirívó adatot nem találtunk arra, hogy a munka világát gyökeresen megváltoztatta volna.


A csapat kutatásának egyoldalas poszter összefoglalója:

A második kvantitatív csoport kutatása

Csapat tagjai: Halasi Zalán, Szabari Hunor, Hupka Dávid, Czinka Róbert

 

A ti csapatotok is kvantitatív kutatást végzett. Milyen célcsoporttal dolgoztatok?

A kutatásunk célcsoportjának a 18-55 éves korosztályt választottuk, azon belül is az aktívan dolgozókat. A kitöltést 125 fő végezte el, amiből adattisztítás során 20 főt kizártunk. Számos választ kaptunk egészségügyben, bankban, vendéglátásban dolgozóktól.


Válasszatok ki egy kérdés a kutatásotokból és az arra adott válaszokat foglaljátok kérlek össze az olvasóknak.

Például rákérdeztünk arra, hogy az otthoni munkavégzés hogyan hatott a teljesítőképességükre. A járvány elején a korlátozások és a változás rosszul hatott az emberek teljesítőképességére. Most már viszont elmondható, hogy zökkenőmentesen kezelik az egész új helyzetet, amelyhez ennyi idő alatt sikerült alkalmazkodniuk. Az emberek teljesítőképességét illetően a kapott válaszok alapján megállapítható, hogy míg az elején csökkenő tendenciát mutatott, miután hozzászoktak a kialakult új körülményekhez, ha nem is 100%-an, de azt megközelítő szinten tudják a feladataikat ellátni.


Milyen konklúziót vontatok le a válaszokból?

Sokaknak jelentett problémát a kijárási tilalom, az éttermek és szórakozó helyek, illetve a szabadidős létesítmények bezárása. Az általunk kérdezettek 43% nem akarja beoltatni magát. Akik igen, azok Pfizerrel vagy a Szputnyik V-el oltatnák be magukat. Az emberek kényelmetlenül élték meg azokat az új intézkedéseket is, melyeket a munkavégzésük elvégzésével kapcsolatban hoztak. A munkahelyi előírásoknál nehezebben tudtak alkalmazkodni a vírus által bevezetett szabályokhoz, intézkedésekhez. A megkérdezettek nagy részénél a szociális kapcsolattartás, a baráti és családi találkozások mértéke csökkent.


A csapat kutatásának egyoldalas poszter összefoglalója: 

A harmadik kvantitatív csoport kutatása

Csapat tagjai: Dragon Elizabet, Farkas Vivien, Kovács Janka, Kovács Kornélia Adél, Kovács Vivien

 

Öszefoglalnátok, hogy mi volt a kutatásotok témája és célja, valamint, hogy milyen módszerrel dolgoztatok?

Marketingkutatás tantárgyból egy számunkra érdekes, de jelenleg a mindennapjainkat befolyásoló témával kapcsolatos feladatot kaptunk. Esettanulmányt kellett készítenünk, amelyben bemutatjuk a koronavírus különböző hatásait és azt, hogy hogyan befolyásolja az emberek mindennapjait.

A feladatunk során kvantitatív kutatási módszerrel kérdőíven keresztül érdeklődtünk a fiatalok életéről a koronavírus járvány alatt. A kérdőívünk körülbelül egy hétig volt elérhető a Facebook felületén, ahol szép számmal érkezett válasz, egészen pontosan 139.

 

Mely korosztályt céloztátok?

A mi kérdőívünk két nagyobb részre volt osztva. Az egyik csoport a jelenleg tanulók, a másik pedig a jelenleg dolgozók csoportja volt. Kutatásunk során mi a 18-25 éves korosztályt céloztuk meg. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a velünk egykorú társaink miként vélekednek a kialakult helyzetről.

A kérdőívünket nagyobb létszámban nők töltötték ki. A legtöbb visszajelzés a 20-21 éves korosztály részéről érkezett. A válaszok többségét Kecskemétről kaptunk, de akadtak válaszadók a környéki településekről is. Például: Kerekegyháza, Helvécia, Kiskunfélegyháza, Izsák, néhány válasz még Budapestről is érkezett.

 

Az egyetemista korosztály válaszaiból milyen következtetést szűrtetek le?

A szűrőkérdésünk után az online oktatásra tértünk ki, ahol megkérdeztünk a fiatalokat, hogy mennyire érzik nehezebbnek az online oktatást, valamit arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyivel van több idejük ebben a formában a tanulásra. Válaszadóink többsége úgy értékelte, hogy sem több sem kevesebb ideje nincs a tanulásra. Azt figyeltük meg, hogy kevésbé érzik nehezebbnek az online oktatás melletti tanulást. Kitértünk arra is a kutatás során, hogy véleményük szerint, ha nehezebbnek érzik az online oktatást annak valójában milyen okai is lehetnek. A válaszokból azt szűrtűk le, hogy jelen vannak kommunikációs nehézségek, a diákok nem tudják beosztani az idejüket, közbe léphetnek technikai malőrök is. Sokaknak problémát okoz például a tananyagok elérése és a gyakorlat hiánya is.

 

A dolgozó korosztály válaszaiból a munkavállalással és a munka minőségével kapcsolatban milyen eredményt hozott a kutatásotok?

Felkeltette érdeklődésünket az is, hogy vajon tudnak-e munkát vállalni, dolgoznak-e valahol? A válaszadók közül 60-an nem dolgoznak, 79 fő pedig dolgozik, akiknek a többsége a teljes munkaidős munkát tud vállalni hétfőtől péntekig. Másik kiugró adat volt az alkalmi munkavállalás lehetősége, ez körülbelül a munkavállalók 25%-a. Megkérdeztünk azt is, hogy mennyire érzik hatékonynak a munkájukat az emberek és sajnálattal olvastuk, hogy a legtöbb választ a „nem érzem hatékonynak” lehetőségre érkezett.

 

Hogyan értékelnétek magát a feladatot?

Számunkra ez a feladat nagyon érdekes volt. Sok információt tudhattunk meg az esettanulmányunk elvégzése során. Szerencsénk volt, hiszen a csoportunk nagyon gyorsan összekovácsolódott, így a feladat megoldás is egyszerűbbnek tűnt.

 

A csapat kutatásának egyoldalas poszter összefoglalója: