Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Hallgatók a COVID19 munkaerőpiaci hatásait vizsgálták – 1. rész

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

 

A Marketingkutatás tantárgy során idén a Kereskedelem és marketing alapszakos hallgatók a COVID19 munkaerőpiaci hatásait vizsgálták. Az öt csoport meglehetősen eltérő kutatási kérdéseket fogalmazott meg. Somosi Ágnes tanárnőt és a hallgatókat kutatási eredményeikről kérdeztük. Cikkünket két részletben tesszük közzé.

 

Idén sajnos ismét online térben kerültek megtartásra a tanórák. Hogyan fogadták a diákok az Ön által meghatározott témát?

A kutatás bár kényelmi mintavételen alapult és nem volt célja a reprezentativitás, néhány érdekes eredményt sikerült megfogalmazniuk a hallgatóknak. Nagyon örültem, hogy az online oktatás mellett is hétről hétre motiváltak és aktívak voltak, összességében az volt a benyomásom, hogy nagyon megfogta őket a téma. Ezért úgy gondoltam, hogy helyesebb, ha ők fogalmazzák meg a számukra releváns kutatási kérdést és így öt, módszertanilag is eltérő kutatási eredmény született. 

 

Módszertani szempontból miben tért el a csoportok feladata?

Módszertani szempontból két kvalitatív és három kvantitatív csoport dolgozott a témán, 4-5 fős csoportokban. A kvalitatív csoportok mélyinterjúkat, a kvantitatív csoportok pedig kérdőíves kutatást készítettek. 

Az öt csoport különböző kutatási kérdésekre fókuszált. A kvalitatív csoportok a COVID alatti munkavégzésre helyezték a hangsúlyt és így kaptunk néhány érdekes eredményt azoktól a munkavállalóktól is, akik folyamatosan dolgoztak a COVID ideje alatt. 

A kvantitatív csoportoknál már statisztikailag is volt arra lehetőség, hogy  a munkavállalók COVID előtti és utáni életét össze tudjuk hasonlítani. Itt az egyik csoport az egyetemistákat vizsgálta, ami azt gondolom, kiemelten érdekes lehet a hallgatók és a kollégák számára is. 

 

És most át is adnám a szót az öt csoport vezetőjének, hogy foglalják össze kutatásuk témáját és eredményeiket az olvasók számára.

 

Az első kvalitatív csoport kutatása

Csapat tagjai: Sípos Evelin, Deák Beáta, Czirkó István, Bíró Dávid, Mozsár Bálint


Hogyan fogtatok neki a kutatásnak és hány emberrel készítettetek a tantárgy keretein belül mélyinterjút?

A félév során elvégeztünk a kvalitatív kutatást melynek célcsoportja a Magyarországon teljes munkaidőben dolgozó személyek voltak foglalkozástól és nemtől függetlenül.

Hogy ezt kiderítsük mélyinterjúkat készítettünk szám szerint 15 darabot. Az interjú fő kérdéseit úgy próbáltuk meghatározni, hogy az lefedje az emberek mindennapi életét, kitértünk többek között például a munkahelyi változásokra, az emberek egészségügyi állapotára, illetve a családdal kapcsolatos kérdésekre.


Inkább online vagy személyesen kerestétek fel az embereket?

Az interjúkat volt, hogy személyes, volt hogy Skypeon bonyolítottuk le. Az alanyok 20-55 éves korig terjedtek és rendkívül változatos munkakörökből tudtunk válogatni.

Az interjúkra adott válaszokat két részre bontottuk a Covid előtti, illetve a Covid utáni időszakra. Így jobban össze tudtuk hasonlítani, hogy miben változott meg az emberek mindennapi élete a vírus hatására.


Milyen kutatási eredményt vontatok le válaszok kielemzése után?

A munkát tekintve az alanyaink közül nem volt olyan, aki elvesztette az állását, viszont szinte kivétel nélkül mindenki munkájában történtek változások. Sokaknak változott a munkaidejük, vagy akár az, hogy honnan végezték a munkájukat.


Milyen ajánlással tudnátok szolgálni a járvány jelen szakaszában?

Találj módot a stressz levezetésére. Értékeld, amid van. Segíts másokon és légy türelmes másokkal. Használd ki a pillanatokat és tölts minél több időt a családoddal, barátaiddal.

 

A csapat kutatásának egyoldalas poszter összefoglalója:


A második kvalitatív csoport kutatása

Csapat tagjai: Csontos Viktória, Kasza Nikolett, Sutus-Juhász Lilla, Tóth Adrienn, Tóth Regina


Mi volt a kutatásotok lényege és miről szólt?

A kutatásunk elsődleges lényege az volt, hogy megvizsgáljuk hogyan érintette a COVID a vírus ideje alatt is folyamatosan dolgozókat. Több szempontból is elemeztük az eredményeket; mint például anyagi helyzet, hangulat, szabadidő és a munkahelyen történt változások.
Elsődleges célként az emberek munkahelyén történt változásokat szerettük volna vizsgálni a COVID ideje alatt. A későbbiekben pedig már az otthon való munkavégzés menetére is rákérdeztünk és az ott jelenlévő esetleges korlátozásokra. A kezdetekben fontosabbnak tartottuk az anyagi helyzetet és külön a munkahelyek reagálását, de később egyre mélyebben belevetettük magunkat a témába és egyre több szempontból vizsgáltuk a kapott adatokat.


A kutatásotok során melyik korosztályt céloztátok meg?

A COVID ideje alatt is folyamatosan dolgozó személyeket céloztuk meg elsősorban. Az interjúalanyok között 20-50 év közötti személyekkel készítettünk mélyinterjúkat. Volt közöttük területi képviselő, rendőrségi mérnökinformatikus, termék támogatás vezető, tehergépkocsi vezető, könyvtáros, testnevelés tanárnő, projekt menedzser, munkaerőpiaci ügyintéző, operatív beszerző, pénztáros, műkörmös, húsfeldolgozó, levélirányító, épület gépész és nevelőszülői tanácsadó is.


Milyen következtetést vontatok le az általatok kapott eredményekből?

Összességében arra a konklúzióra jutottunk, hogy az emberek többsége egyre jobban belefásult a járvány miatti bizonytalanságba (akár létbizonytalanságba is). Sokan szerencsések, és megtarthatták munkájukat. Célcsoportunkat is ők képezték, azonban többeknek csökkent a fizetése, vagy vontak meg juttatásokat, esetleg kevesebb lett a munkaidejük is. A home office látszólag nyugodtabb ugyan, de a kisgyermekes dolgozóknak meglehetősen nehéz a megosztott figyelem, kevésbé produktív a munkavégzés. A több szabadidőt viszont sokan ügyesen kihasználják, ami pozitívum.

A cégek szempontjából jelen helyzetben kiemelten fontos a támogató és rugalmas hozzáállás, hiszen ha valaki megbetegszik, azonnal reagálni kell és számolni a kieséssel egy időre. Az előírásszerű intézkedéseken kívül, ahol szükséges volt, ott biztosították a kellő technikai felszerelést, amit minél több helyen erősíteni kellene. Ezen felül a pozitív hozzáállás fenntartásához feltétlen szükséges a vezetőség megfelelő kommunikációja, hogy éreztessék, megértik a dolgozók nehéz helyzetét, és becsülik őket helytállásukért.

Fontos lehet, hogy a jó tapasztalatokat hasznosítsák egy esetleges újabb előre nem látható helyzet kezelésénél


A csapat kutatásának egyoldalas poszter összefoglalója: