Újonc bolygómérnökök kora
„Egy napon talán mi, emberek leszünk a legjobb dolog, ami csak a földi élettel történhetett”, véli David Grinspoon, az ismert asztrobiológus. Ehhez persze az emberiségnek ki kell nőnie a gondtalan gyermekkorból, és a Föld erőforrásainak felelőtlen tékozlása helyett a bolygó és az élet tudatos védelmezőjévé kell válnia. Részben ezért is fontos az általam oktatott környezetgazdaságtan.
Óh mondd, Te kit választanál?
Életed legfontosabb projektje a párválasztás. Persze nem a futó kalandok, a már induláskor jól belátható végkimenetelű együttélések, hanem, hogy ki legyen életed kisérőtársa. Senkinek sem ajánlanám, hogy ehhez a KIPA módszert hívja segítségül, ahol a döntés kritériumai között számos minőségi szempont is fontos szerepet kap – miközben a kritériumok nem hasonlíthatók össze egymással. Viszont mivel az élet ilyen, most mégis a párválasztáson keresztül szeretném bemutatni ennek az eljárásnak a lényegét, mert így könnyebben érthetők az egyes munkalépések és módszertani megoldások.
Az agy, a bűnös és a jog: a neurolaw kezdetei
Frank Kuitenbrouwer holland jogász szerint „a jog túlságosan fontos kérdés ahhoz, hogy jogászokra bízzuk”. Ez nem a jog szerepének vagy művelőinek lebecsülése, hanem annak a felismerése, hogy a különböző tudományterületek új eredményei alapvető hatással lehetnek a jogra(is). Mint ahogy ez a helyzet a mostanában kibontakozóban lévő „neurojog” (=neurolaw) esetében, amely az emberi agyról szerzett újkeletű tudásunkat próbálja meg figyelembe venni a tárgyalóteremben.
Mese habbal, akár dollármilliókért II. – avagy a storytelling sötét oldala
A storytellinggel kapcsolatos előző blogbejegyzésben a történetmesélés „napos” oldaláról volt szó, azonban fontos látni, hogy ez helytelen célok mellé állítva sem kevésbé eredményes eszköz, így igen negatív (közvetett) hatásai is lehetnek. Lassan klasszikusnak számító példa erre a hatalmas sikersztorinak induló amerikai egészségügyi startup, a Theranos esete.