Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Az Év kutatója díjat idén Dr Viharos Zsolt János kapta

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Interjú a nyertessel

Miről szól ez a tudományos díj , ki kaphatja, miért fontos?

Az Év kutatója díj az adott évben legtöbb eredményt elért kutató kapja, aki a Neumann János Egyetem főállású dolgozója. A tudományos díjak kidolgozásáért Dr. Weltsch Zoltán tudományos rektorhelyettest illeti a dicséret, ő dolgozta ki a jelenlegi rendszert. Az Év kutatója díj megítélésében kifejezetten több szempont szerint kerül kiértékelésre a kutatási teljesítmény, és számszerűsíthető, pontozásos számítás alapján adódik ki a pályázók eredménye és sorrendje. A kidolgozott rendszer nagy mértékben - véleményem szerint helyesen - követi a Magyar Tudományos Akadémia tudománymetriai és tudományos fokozatszerzési eljárásaiban használt mutatóit, amelyeket kiegészít az egyetemi kutatói lét specifikus elemeivel, hiszen tudjuk, hogy a kutatóknak számos feladatuk van a tisztán tudományos eredmények kitalálásán és kidolgozásán túl is.

A fő kiértékelési aspektusok:

  1. Publikációk: persze, a publikációk a tudományos munka elsődleges kimenetei. Hazánkban a publikációk egyetlen hivatalos forrása a Magyar Tudományos Akadémia által működtetett, ún. Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT). A pályázó kutatónak az MTMT-ben rögzített publikációs adatait kell az Év kutatója pályázathoz is listáznia, sőt, ezen publikációk pontozásához az MTMT-s kategóriákat kell megadni. Ez több szempontból is igen jó választás: adminisztratív szempontból fontos, hogy ez is serkenti a kutatókat, hogy a publikációikat a megjelenésük után még az MTMT-be is vigyék fel, mert ez így egyben az egyetem hazai megítélésének mutatóit javítja. A kutatóknak egyébként ez egy plusz adminisztráció, amit nem szeretnek – én sem – de szerencsére a könyvtár sokat segít e tekintetben is. Másrészt, azért jó az MTA rendszer használata, mert kellően hangsúlyossá teszi a rangos, nemzetközi folyóiratban megjelent pl. Q1-es, angol nyelvű, kiemelkedő tudományos újságokban megjelent cikkeket, avagy pl. az angolul megírt könyveket. A díj értékelése – helyesen – nem egy, hanem az elmúlt két év publikációinak figyelembevételével történik, ami azért jó választás, mert egy rangos, nemzetközi cikk megjelenési ideje bírálattal, stb. együtt sokszor egy, másfél, akár két év is lehet.
  2. Hivatkozások: nagyon érdekes a hivatkozási szempont figyelembe vétele, mert pontosan az impakt faktorhoz hasonlóan történik az Év kutatója pályázatában is. Csak az elmúlt két évben megjelent cikkekre történő hivatkozásokkal számol, azaz, itt csak az tud jól szerepelni, akinek a cikkei azonnal elkezdik termelni a hivatkozásokat. Ez azért egy nehéz elvárás, így itt túl nagy számú hivatkozás senkinél sem szokott szerepelni. E téren nemrég egy igen érdekes élményem volt idén: az eddigi, számomra legmagasabb publikációs helyen (Pattern Recognition, a szakterület legfelső 10%-ba tartozó, azaz, ún. D1-es folyóirat) jegyzett publikációm már el volt fogadva, de még nem jelent meg, amikor kaptam egy e-mailt egy olasz, általam ismeretlen professzortól, hogy le lehet-e valahol tölteni a publikációmban ismertetett új algoritmus forráskódját. Nagyon nem értettem a kérdést, hiszen akkor még csak elfogadási státuszban volt a cikk. Éppen egy céggel tárgyaltam aznap, és este ismét ránéztem az e-mailre, és csak akkor kaptam az értesítést, hogy a cikk aznap reggel megjelent, de más kutató előbb, gyakorlatilag a megjelenés után néhány perccel megnézte a cikkemet és kérte el a kódot, amit sajnos csak később tudtam neki elküldeni. Hát, ez számomra is nagyon érdekes és új tapasztalás volt, jól mutatja a nemzetközi tudományos élet pezsgését.
  3. TDK témavezetés: az aktív oktatók, kutatók bevonják a tehetséges diákokat a kutatásaikba, az így született eredményeket mutatják be a hallgatók az évente megrendezett ún. Tudományos Diák Kör (TDK) dolgozatukban és előadásukban. Ez egyben verseny is, az egyetemi forduló legjobbjai továbbjutnak az országos versenyre is. Látható, hogy egy kutatónak ki kell vennie a részét az utánpótlásnevelésből és a tehetségápolásból, a legjobbak felfedezéséből, kiemeléséből és támogatásából is. Szerencsére nekem az elmúlt két évben két diákom, Göblyös Cintia Laura és Bán Bernadett is nyert egyetemi TDK-t, Bán Bernadett pedig legutóbb, az országos TDK-n is első helyezett lett, ami a karunk és az egyetemünk országos elismertségét is tovább növelte.
  4. Tudományos és szakmai közéletiség: ez tükrözi az azt elvárást, hogy a kutatók a kutatások mellett a tudomány népszerűsítésével és a tudománymenedzsmentben is szerepet kell vállaljanak. Értékelési szempont a hazai és nemzetközi tudományos szervezetekben és testületekben való részvétel, a konferenciaszervezés, a tudományos folyóiratok menedzselése, K+F projektekben történő részvétel, szakmai/tudományos előadások megtartása, esetleg díjak elnyerése is.

Látható, hogy a díjat az tudja megkapni, aki egyrészt jó kutatási eredményekkel rendelkezik, de aktív az utánpótlásnevelésben és tehetséggondozásban, valamint a tudománymenedzsment számos területén is.

Miért fontos a díj? Mert egy presztízst és elismerést ad a díj elnyerőjének és minden kollégában megerősíti a lelkesedést, hogy legyünk kitartóak kutatásokban és így az egyetem rangját– e szempontból is – folyamatosan emeljük.

Hogyan fogadta?

Természetesen nagy öröm és megtiszteltetés számomra az Év kutatója díj elnyerése, ezt nagyon köszönöm az egyetem vezetésének, de egyben a teljes egyetemi közösségnek, így, pl. a kutatásokban részt vevő hallgatóknak és a közös cikkekben közreműködő kollégáknak, együttműködőknek is. Kis reklámként megjegyzem, hogy kutatási kihívás van bőségesen, szívesen fogadok további hallgatókat az újabb kutatási témákban!

Természetesen izgalommal töltött el a várakozás az eredményhirdetésig. Nekem sikerült tavaly is elnyernem ezt a megtisztelő díjat, és tudtam, hogy a 2021-es évben még a 2020-as kutatási eredményeket is sikerült erősen túlszárnyalni, itt különösen az előbb említett hallgató hölgyek kiemelkedő TDK és OTDK helyezéseire és a Pattern Recognition újságban megjelent cikkre gondolok, ezért nem lepett meg teljesen az eredmény. Ám itt meg kell jegyeznem, hogy 2 éve is pályáztam, de akkor nem sikerült, szóval, annyira nem könnyű e díjat elnyerni, még akkor sem, ha most kétszer egymás után sikerült. Jó ez így, véleményem szerint.

Mit tanácsol a jövőben pályázóknak?

Átgondolva a kérdést, öt tanácsom van:

Az egyetem jelenlegi és jövőbeli kutatói számára: mindenkit biztatok a kutatásai folytatására avagy megkezdésére. Semelyik kutató sem az Év kutatója díj miatt kutat, hanem a kutatás élvezetéért, tanácsolom, hogy ezt folyamatosan tartsuk fent magunknak, minden díjtól, címtől, stb., függetlenül.

Akik még eddig nem pályázták meg ezt a díjat: javaslom mindenkinek jövőre beadni a pályázatot, mert nem túl sok munka kitölteni a vonatkozó adatbekérőt, viszont a kért adatok átgondolása, listázása jó útmutatót ad a tudományos teendőket illetően – a szempontokat korábban már viszonylag részletesen bemutattam. Tehát, kis ráfordítás, nagy nyereség esély mellett.

A kutatóknak: mindenképpen a nemzetközi, globális kutatásokban és kutatási színtérben célszerű gondolkozni. A kutatás nemzetközi és azonnali: amikor megjelenítünk egy jó helyen egy cikket, azt azonnal, már aznap olvassák Bostonban, Rio-ban, Berlinben, Párizsban, Shanghai-ban, Melborune-be, Tokióban, szóval az egész világon. Ezt a színteret kell megcélozni és ebben kell gondolkozni. Így nemzetközi együttműködések és újabb kutatások és projektek fognak indulni.

Mint az AGTECO konferencia szervezőbizottságának az elnöke felhívom a kutatók figyelmét a „A regionális gazdaság elvárásai a tudomány és az egyetem felé" (ld. https://agteco.uni-neumann.hu/szekciok) című szekció eredményeire, ahol a regionális partnervállalatok megjelölték, hogy szívesen kapcsolódnak az üzleti területükön zajló – világszintű – kutatásokhoz, mint regionális partnerek. Ezeket a lehetőségeket célszerű tudatosan keresni és mindkét félnek célszerű kiaknáznia, ez egy igen kedvező csillagállást biztosít.

Végül a díj kiíróinak: véleményem szerint még lehet finomítani, hangolni az egyetem tudományos díjait. Az egyetem Tudományos tanácsa is egy attraktív közösség, így ezen a téren már el is indultak a közös gondolkozások, remélem, ennek eredménye már a jövő évi kiírásokban látható lesz.

Milyen szerepet, jövőképet szán a karnak mint tudományos dékánhelyettes?

A Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar jövőképét természetesen nem én határozom meg, itt is egy kooperatív, együttműködő és sokszereplős csapatmunka és egy folyamatos fejlesztés zajlik. Persze, ennek dékánhelyettesként én is részese vagyok, de a csapatmunkát gondolom meghatározónak. Továbbá, az alapítványi struktúra létrejöttével elindult az egyetemi és a konstruktívan támogató alapítványi szintű stratégiaalkotás, a folyamat most is folyik, ebben az egyetem és alapítvány részéről többen részt vesznek. Ez alapvetően meghatározza az egyetem és így a kar irányultságát, ebből a szempontból fontosak a fenntartói szerződésben rögzített elvárások is. Ezekkel együtt néhány irányultság mindenképpen látható: a karunk számos kollégája végez kutatást egész eltérő szakterületeken, itt mindenképpen a korábban is említett nemzetközi szintű kutatásokban és publikációkban célszerű gondolkozni. Látható továbbá a hallgatói tehetséggondozás további folytatása, sőt erősítésének igénye, ebben a hallgatók még erősebb közreműködése és kutatási érdeklődésének növelése is fontos kulcs lesz. A kapuk ezen a téren nyitva állnak, pl. a projektmunkák és a TDK keretek ehhez kiváló struktúrát adnak, bármelyik oktatót meg lehet e területen keresni. Említettem a regionális vállalatokkal közös együttműködést, amely a kutatások számára témákat, kihívásokat és támogatást is biztosít, itt is lehet még előrelépni. A Gazdaságtudományi Kar a legfiatalabb kar az egyetem életében, de még ennél is fiatalabb a nemrég megalakult Magyar Nemzeti Bank Tudásközpont, amellyel egy újabb kiváló kutatói-oktatói csapat csatlakoztak egyetemünkhöz. A kapcsolódó kooperációk már nagyon szépen elindultak, a kutatói kapcsolatok is szépen alakulnak, gyakorlatilag egy hajóban evezve fejlődnek a közgazdaságtudományi kutatások a karunkon. Még van azért további teendőnk az egyetem más karaival megvalósuló, kooperatív kutatások elindítása terén is. És végül még egy fontos szempont: a megfelelő arány alkalmazása. A GTK kar nemrég indult, a hallgatói létszám viszonylag meredeken növekedett és növekszik, ami jelenleg már esetenként extrém oktatási terhelést jelent az oktató-kutató kollégák számára, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő arányban haladjanak a kutatási és oktatási tevékenységek, a jó arány megtalálása az egyik kulcskérdés. Ezen szempontból is lényeges a korábban említett stratégia megfelelő kialakítása. Továbbá, még van egy fontos – személyes – szempont, amelyet számos nemzetközi jó gyakorlat is alátámaszt: az egyetemen több karrierutat célszerű biztosítani, a kollégák maguk választhassák meg, hogy milyen súlyt helyeznek az oktatási vagy kutatási, avagy a vállalati kooperációs tevékenységre, így mindenki megtalálhatja a saját karakterének és érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot, arányt. Mondjuk szerintem a kutatás élvezetét senki sem fogja kihagyni...

Köszönöm az interjút!