Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Milyen mélyre nyúlnak a gazdasági fejlettség gyökerei?

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A közgazdaságtannal egyidős kérdés a nemzetek jólétének vizsgálata. Mivel a gazdasági fejlődés összetett és egyben folyamatosan változó mikro-folyamatok eredője, ezért a válasz keresése végtelen utazásnak tekinthető, amelybe nekünk – a kor közgazdászainak – úgy kell bekapcsolódunk, hogy  előre belátjuk, a gazdasági fejlettség Szent-Grálját nem fogjuk megtalálni, legfeljebb közelebb kerülhetünk a probléma megértéséhez.

Ebben az írásban kísérletet sem teszek arra, hogy részletesen ismertessem a kapcsolódó elméletek történetét, pusztán néhány gondolatébresztő – nem is annyira – „friss” eredményről számolok be. Megelőlegezve ezen eredmények konklúzióját: jelenlegi tudásunk szerint gazdasági fejlettségünk gyökerei sokkal mélyebbre (több száz, több ezer évre) nyúlnak vissza, mint azt korábban feltételeztük.

Először is azonban lássuk milyen ívet járt be a gazdasági fejlődés/növekedés irodalma az elmúlt évszázadban. Az első meghatározó korszakban (az 1920-as évektől az 1960-as évekig) a fő hangsúly a fizikai tőkefelhalmozás és az azt finanszírozó háztartási megtakarítások szerepére helyeződött. A viszonylag pangó 70-es éveket követően a forradalmi változást az endogén növekedéselmélet színrelépése jelentette a 80-as években, amely a fizikai tőke helyett a technológiai fejlődést és a humán tőkét tekintette a gazdasági növekedés elsőszámú forrásainak. A termelési tényezőkről – azaz a növekedés közvetlen forrásairól – a 90-es években a hangsúly az intézményrendszerre tevődött át, amely minősége mind közvetlenül, mind közvetve, a termelési tényezők felhalmozására kifejtett hatásán keresztül alapvetően befolyásolja a gazdasági fejlettség szintjét. És itt jutunk el a gazdasági fejlettség mély gyökereihez. Az intézményrendszer szerepének felértékelődését követően ugyanis elég gyorsan, már a 2000-es évek elejétől, elkezdte izgatni a kutatók fantáziáját, hogy az intézményrendszer fejlettségében tapasztalt óriási különbségeknek mik az okai.

 

A különbségek eredete

A kutatások különböző aspektusok mentén, de azonos irányba mutatnak: az intézményrendszerben lévő különbségeknek meghatározó részben mély történelmi és kulturális (olykor földrajzi) gyökerei vannak. Csak, hogy néhány korszakos eredményt citáljunk.

Jared Diamond a 90-es évek második felében a földrajzi adottságok fontosságára hívja fel a figyelmet. Szerinte ezek alapvetően befolyásoltak, hogy melyik társadalom mikor esett át az un. neolitikus forradalmon (azaz tért át a gyűjtögető-vadászó életmódról a szervezett földművelésre), sokszor mindmáig behozhatatlan előnyt szerezve ezzel.

William Easterly és Ross Levine ugyanekkor kimutatták, hogy az afrikai országok gazdasági alulfejlettségének egyik meghatározó oka etnikai és nyelvi sokszínűségük, amely a közszolgáltatások elégtelen színvonalához, fejletlen intézményrendszerhez és igen gyakran társadalmi konfliktusokhoz vezet.

Daron Acemoglu és szerzőtársai pedig a gyarmati múlt fontosságára hívják fel a figyelmet. Eredményeik azt mutatják, hogy azokban a volt gyarmatországokban (Latin-Amerika, Afrika), ahol a gyarmattartó birodalmak kizsákmányoló intézményrendszert honosítottak meg, mindmáig alacsonyabb az intézményrendszer és a gazdaság fejlettsége.

Valerie Bockstette és szerzőtársai pedig azt állapították meg az elmúlt 2 évezredet alapul véve, hogy a szervezett állam történetének hossza az ország mai területén alapvetően meghatározza, méghozzá pozitív értelemben, jelenlegi fejlettségét.

Természetesen a fenti korszakos tanulmányok a gazdasági fejlődés irodalmán belül önálló, és folyamatosan gyarapodó kutatási irányokat inspiráltak. A részletekért az érdeklődő Olvasónak Enrico Spolaore és Romain Wacziarg cikkét javaslom tanulmányozásra. (How deep are the roots of economic development – 2013, JEL). 

 


Mit tudunk hát?

Miként láthatjuk, a múlt meghatározza a jelent. A földrajzi adottságok, a gyarmati múlt karakterisztikái, a társadalom etnikai-nyelvi diverzitása, az államtörténet hossza egyaránt komolyan rajta hagyta a kézjegyét korunk jövedelmi viszonyain. Mit üzen ez számunkra? Azt, hogy a múlt béklyóba köt? Bizonyos értelemben igen. De ennek a béklyónak a megértése és feltárása hozzájárulhat ahhoz, hogy korunk közgazdászai, gazdaságpolitikai döntéshozói oldjanak a történelem sokszor nehéz hagyatékán. A gazdasági fejlettség mély gyökereinek a tanulmányozása tehát nem azért fontos, hogy elkönyveljük: minden állandó, és a múltban meghatározott, hanem azért, hogy változtassunk rajta!


Dr. Dombi Ákos, egyetemi docens
Közgazdaságtan és Jog Tanszék


Hivatkozott irodalmak:

Diamond, J., 1997. Guns, Germs, and Steel: The Fates of Human Societies. W.W. Norton &Company: New York, Londond.

Easterly, W., Levine, R., 1997. Africa’s growth tragedy: Policies and ethnic divisions. The Quarterly Journal of Economics 112(4): 1203-1250.

Acemoglu, D., Johnson, S., Robinson, J.A., 2001. The Colonial Origins of Comparative Development: An Empirical Investigation. American Economic Review 91(5): 1369-1401.

Bockstette, V., Chanda, A., Putterman, L., 2002. States and Markets: The Advantage of an Early Start. Journal of Economic Growth 7(4): 347-369.