Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Mi lett volna, ha… a Titanic és az ipari forradalom

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


Egy klasszikus vicc szerint üldögél a gazdag angol a süllyedő Titanic fedélzetén kezében Whisky-vel, és azt motyogja maga elé, hogy „az rendben van, hogy jeget akartam az italamba – na de ennyit?” Bizonyos értelemben az ipari forradalom is olyan, mint a Titanic katasztrófája – de nem feltétlenül úgy, ahogyan elsőre gondolnánk.


Mi számít és mi nem: az ipari forradalom helyett Kína?

Témánk szempontjából nem is annyira az az érdekes, hogy rövidebb – hosszabb távon akár olyan katasztrofális következményei is lehetnek az ipari forradalomnak, amely mellett a Titanicé eltörpül. Ezzel nem a felgyorsuló környezetrombolás jelentőségét akarom lebecsülni, hanem más kérdésekre szeretnék fókuszálni.

Méghozzá egyfelől arra, hogy történetileg nagyon változó, hogy éppen mi foglalkoztatja a kutatókat. A II. világháború után például, amikor elkezdődött a gyarmatok felszabadulása, minden korábbinál fontosabbá vált a kérdés, hogy ki az, aki – későn jövőként – képes lesz ipari fejlődést beindítani egy amúgy elmaradott országban. Értsd: ki tud ipari forradalmat csinálni. Ez nem véletlenül tűnt fontosnak: akinek akkor nem sikerült váltania, az a következő évtizedekben valószínűleg nem zárkózott fel.

Ma inkább mintha arra esne a hangsúly, hogy miért éppen Kína? Egy közgazdasági folyóiratot kinyitva (de akár egy hírportálon is) erről biztosan többet találunk, mint az ipari forradalomról.

Úgyhogy ezen a ponton eltűnődhetünk, hogy ötven év múlva vajon mi fog ugyanennyire foglalkoztatni minket?

 

Mi lett volna, ha… az ipari forradalom

Másfelől ott van az is, hogy miközben az ipari forradalom alapvető jelentőségű volt, nem csupán nem látta előre senki (mint ahogy a Titanic összeütközését sem a jégheggyel, mondhatnánk némi iróniával), de ma bármennyire is hozzátartozik a történelmi tudásunkhoz, hogy volt ilyen, ettől még nem volt szükségszerű a bekövetkezése - és tulajdonképpen ez itt a lényeg.

Vagyis az, hogy ha egy adott pillanatban nem teljesültek volna bizonyos feltételek, akkor vajon sor került volna az ipari forradalomra? A szén például önmagában nem volt elég, hanem kellett az is, hogy Angliának a rendelkezésére álljon olyan mennyiségű tengeren túli termék (például az amerikai gyapot), amit érdemes gépesítve feldolgozni. Máskülönben nem lett volna kifizetődő a dolog. És hasonlóképpen, ha a szigetország nem győzte volna le korábban a kereskedelmi/politikai riválisait, akkor nem lettek volna meg a távolsági szállítás feltétlei. Illetve, amennyiben annak idején Franciaország diadalmaskodik, akkor – ott nem lévén olyan kedvező a kőszénlelőhelyek elhelyezkedése – elég nehéz elképzelni, hogy miből nőtt volna ki a dolog.

Másként fogalmazva: abban az esetben az ipari forradalom nyilván „be nem teljesült lehetőség” maradt volna – na de mi történt volna helyette? Vajon annyira mást irányt vett volna a történelem, mint a Titanic története, miután a jéghegynek ütközött – amire persze senki sem számított? Vagy éppen ellenkezőleg: akár sokkal jobban is alakult volna? Azaz: vajon milyen másfelé vezető utat, lehetőséget, alapvető váltást szalaszthattunk el amiatt, hogy erre indultunk tovább? És akkor vajon mennyire másmilyen világban élnénk?


Dr. Galántai Zoltán, egyetemi docens
Közgazdaságtan és Üzleti Jog Tanszék


Források:

Az ipari forradalomról:
Marks, Robert B.: The Origins of the Modern World. A Global Ecological Narrative from the Fifteenth to the Twenty-first Century. Rowman and Littlefield, 2007

A „mi lett volna, ha…” típusú történelemről:
Cowley, Robert (editor): More What if? Eminent Historians Imagine What Might Have Been. Pan Books, 2001
Evans, Richard J.: Altered Pasts. Counterfactuals in History. Abacus, 2014