Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Mese habbal – akár dollármilliókért

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A Google jelenleg több mint 89 millió találatot ad a „storytelling” (történetmesélés) kifejezésre és magyarul is 45 ezernél több keresési eredmény közül válogathatnak a téma iránt érdeklődők. Mégis sokan meglepve hallják, hogy a történetmesélés napjaink egyik legfontosabb elsajátítandó és fejlesztendő készsége – a blogger Jon Westenberg szerint egyenesen a „legnagyszerűbb technológia, amit valaha ember feltalált”.

 

Minden a storytellinggel kezdődött

Maga a storytelling persze egyáltalán nem újkeletű dolog, sőt! A gyökerei egészen az őskorig nyúlnak vissza, azonban az üzleti, szervezeti környezetben való (tudatos) alkalmazása csak 2000 után kezdődött. Ekkor publikálta például nagyhatású könyvét Steve Denning, amelyben a történetmesélés üzleti felhasználási lehetőségeit taglalja (pl. cselekvésre inspirálás, szervezetromboló munkahelyi pletyka megszelídítése, jövőbeli célok felé vezetés).

Denning saját története azért is érdekes, mert 1996 és 2000 között a Világbanknál, egy kifejezetten kvantitatív alapú kérdésekkel foglalkozó szervezetnél dolgozott tudásmenedzsment-programigazgatóként. Viszont épp ez a munkahely és munkakör döbbentette rá arra, hogy szigorúan kvantitatív hozzáállással, észérvekkel és racionális indoklással nem mindig érdemes vagy lehet meggyőzni az embereket. Nem így motiválhatóak eredményesen az emberek tudásmegosztásra vagy bármilyen más szervezeti cél érdekében történő tevékenységre.

Erre még mindig mondhatná valaki, hogy persze, beszélni könnyű, elméleteket gyártani és történeteket mesélni bárki tud, és egyébként is az üzleti eredmények számítanak. Vidal Chasnet sztorija azonban nem csak mese.

 

„Ki volt rád a legnagyobb hatással az életben?”

A méltán népszerű „Humans of New York” fotóblog 2015 januárjában posztolt egy fotót a brooklyni középiskolába járó fiúról, aki a „ki volt rád a legnagyobb hatással az életben?” kérdésre azt a választ adta, hogy a New York-i gettóiskolájának igazgatónője, Ms. Lopez, mivel ő egy alkalommal az összes tanulónak egyesével mondta el, hogy mindegyikük számít.

A Vidalról készült fotó és a sztori több mint egy millió lájkot gyűjtött be, többek közt a Harvard Egyetemét is. Ezt azért is érdemes megemlíteni, mert az igazgatónő régi vágya volt, hogy tanulmányi kirándulást tudjon szervezni oda, hogy a tanulók láthassák: ha lelkiismeretesen tanulnak, akkor előttük ez az út is nyitva állhat, és bármi lehet belőlük. Máskülönben New York legrosszabb közbiztonságú környékén élve sokuk nemhogy a városon, de még a városnegyeden kívülre sem nagyon jutna el, így különösen nehéz számukra az általuk ismert, szűk világon kívüli karrierről álmodni.

A fotó nyomán elindítottak egy adománygyűjtő kampányt, amelynek eredeti célja egy, az első évfolyamosok harvardi tanulmányi kirándulását finanszírozó, 100 000 dolláros alap összegyűjtése volt. Erre 20 nap állt rendelkezésre, de már pár nappal később azt jelenthették be, hogy az összegyűjtött pénz 700 000 dollár feletti részéből létrehoznak egy ösztöndíjlapot is, amely minden évben egy végzős középiskolás diákot fog támogatni. Az ösztöndíjalapot a „The Vidal Scholarship Fund”-nak keresztelték, és Vidal Chasnet lett az első ösztöndíjas. Végül 20 nap alatt 51 466 ember 1 418 334 dollárt gyűjtött össze. A mese ráadásul itt nem is ér véget, hiszen Vidal találkozhatott az Egyesült Államok akkori elnökével, Barack Obama-val is.

 

A neuroközgazdászok szerint…

Dr. Paul Zak neuroközgazdász néhány évvel ezelőtt laboratóriumi kísérleti úton azt is be tudta bizonyítani, hogy a megfelelő érzelmi töltetű történetek hallgatása hatására az emberi szervezetben oxytocin szabadul fel, amely segíti a bizalom kialakítását, valami a társas és érzelmi lényekként való kapcsolatteremtést. Az így kialakuló empátia pedig tettekre sarkallja az embereket: vásárolnak vagy éppen adakoznak. Az érzelmekre is ható, az agyat és a hormonháztartást is „megdolgoztató” storytelling erejét természetesen számos más példa, pl. Amanda Palmer esete vagy a Pixar sikere is illusztrálhatná. Palmer „rocksztár, a közösségi finanszírozás úttörője, TED-előadó”, aki anno nagy port kavart: miután a mintegy 25 000 példányszámban eladott lemezét bukásnak minősítette a kiadója, megszakította vele az együttműködést és a közösségi finanszírozás útját választotta – mégpedig sikeresen. A Kickstarteren indított kampány célösszege 100 000 dollár volt, de ő is több mint egymillió dollárt gyűjtött össze zenekarának működésére, művészeti projektjére, illetve könyvének megírására. A témát feldolgozó, A kérés művészete című könyve magyarul is megjelent.

 

Persze minden éremnek (legalább) két oldala van, de a storytelling erejének sötét oldala már egy másik mese.


Pádár Katalin, egyetemi tanársegéd
Menedzsment és Üzleti Kommunikáció Tanszék