Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Meddig él a magyar – és mennyire egészségesen?

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Van, aki szeretné tudni, hogy meddig fog élni, és van, aki nem. Azoknak, akik az első csoportba tartoznak, adunk némi útmutatást. Bár egzakt dátumokban ne reménykedjünk, azért léteznek viszonylag megbízható előrejelzések. Közben pedig arról is szó lesz, hogy várhatóan mennyi ideig fogunk egészségesen élni – ami sajnos közel sem annyi, mint a várható élettartam.

 

Mikor halunk meg: a múlt század Magyarországon

A születéskor várható élettartam azt mutatja meg, hogy a csecsemő várhatóan hány évig fog élni. A 20. század elején Magyarországon ez kimondottan kedvezőtlenül alakult: ebből a szempontból igencsak az Európai átlag alatt teljesítettünk. Jelentős előrelépés volt, hogy hátrányunk az 1960-as évekre jelentősen csökkent (a különbség fél-egy évre zsugorodott).  Ezt követően azonban a felfelé ívelő trend megtört. A férfiak halandósága romlani kezdett, a nőké pedig stagnált vagy csak nagyon lassan javult.

 kilencvenes évek elején pedig egyenesen halálozási válság sújtotta az országot. Ekkor a születéskor várható élettartam Magyarországon a férfiak esetében 65,1, míg a nőknél 73,7 év volt, vagyis a férfiak átlaga 6,4, a nőké pedig 4,8 évvel maradt el európai átlagtól. Ősszehasonlításként, ekkor a szomszédos Ausztriában 7,3 évvel (férfiak) illetve 5,3 évvel (nők) éltek tovább, mint mi. Szerencsére 1994 óta Magyarországon fokozatosan egyre jobb lett a helyzet. 

 

Meddig élünk ma? És hogyan?

A hőn áhított válasz a kérdések kérdésére: Magyarországon jelenleg a férfiak 72,4, a nők pedig 79,2 évre számíthatnak.

Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az elkerülhető betegségek, a korai halálozás és korlátozottság csökkenti az életminőséget. Úgyhogy nézzünk most egy másik mutatót, a születéskor várható egészséges élettartamot! Ez arról szól, hogy az életünkből hány évet élünk le betegségek és fájdalom nélkül.

A következő ábra az elmúlt évek születéskor várható élettartamjait magyar és európai uniós viszonylatban mutatja. A nők minden esetben tovább élnek, mint a férfiak és a magyar lehetőségek minden esetben szerényebbek, mint az európai átlag. Eközben a nemek közötti különbség Magyarországon 1941 óta minden évben jelentősen nagyobb volt, mint az európai átlag esetén.


Senkinek sem éri meg betegnek lenni

Persze a születéskor várható élettartam nagy különbséget mutat nemenként és nemzetenként egyaránt, és ezt az idő múlásával számos tényező jelentősen módosítja: például az életmód, az egészségmagatartás, a környezeti tényezők, az iskolázottság szintje, a jövedelem színvonala,  a munkaerő-piaci lehetőségek.

Kiemelendő, hogy Magyarországon a betegségek és a korai halálozás nagymértékben csökkentik a mentális jóllétet, ez pedig visszahat a munkavállalásra, a termelés hatékonyságára, a vállalati és egyéni profitra is. Probléma, hogy nálunk kifejezetten magas azoknak a betegségeknek a száma, amelyek elkerülhetőek lennének – megfelelő életmóddal, szűrésekkel vagy végső esetben orvosi beavatkozással. A betegségek persze plusz költséget jelentenek (orvosi kezelés, kiesett munkanapok, gyógyszerek költségei) az államnak, a társadalomnak és az egyénnek is.

Egyes tanulmányok szerint a legszegényebb országokban a GNP (gross national product = bruttó nemzeti termék) akár több tíz százalékát (!) is kiteszik a betegségek kialakulásának és a korai halálozásnak köszönhető veszteségek. A legrosszabb egészségi állapotú és legkevésbé képzett népességgel rendelkező országoknak sokkal több időre van szükségük a hosszan tartó gazdasági növekedés eléréséhez, mint a fejlettebbeknek.

Mindenkinek érdeke, hogy minél tovább éljen, de talán még ennél is fontosabb, hogy egészségesen. És miként a fentebbiekből már kiderülhetett, ez nem kizárólag személyes érdek, hiszen betegen vajon ugyanolyan teljesítményt tudunk nyújtani a munkahelyen, mint egészségesen? Nem beszélve arról, hogy talán be sem tudunk menni dolgozni. A fizikai és a lelki egészség a munkatermelékenység alapja, ezért a lakosság egészsége meghatározó tényező az állam számára is.

 

Egy év egészség többet ér

A WHO tanulmánya szerint egy extra várható egészséges életév gazdasági szempontból jóval értékesebb, mint az egy év alatt megszerzett piaci jövedelem. Méghozzá a becslések szerint az éves kereset mintegy háromszorosát éri (a szabadidő hozzájárulása a piaci fogyasztásokhoz, a továbbélés tiszta hatása, valamint a betegséghez kapcsolódó fájdalom, szenvedés és azok kezelésének elkerülése révén).

Összességében elmondható, hogy várható élettartam tekintetében (születéskor és más életkorban is), nagymértékben le vagyunk maradva az Európai Unió átlagától, és jelentős hátrányt jelent gazdasági értelemben is. Figyeljünk hát oda, hogy minél egészségesebben éljünk, még ha a modern, „ülő” életmód ezt meg is nehezíti!


Dénes Rita, egyetemi tanársegéd
Menedzsment és Üzleti Kommunikáció Tanszék


Felhasznált források:

GKI Gazdaságkutató Rt. (2003), Az egészségügy makrogazdasági összefüggésrendszere, Budapest, 2003. december 

Le, Thanh (2009), „Trade, R emittances, Institutions, and Economic Growth,” International Economic Journal, Taylor & Francis, Journals, vol. 23(3), 391-408. 

World Health Organization (2000), Estimates of DALE for 191 countries: methods and results.

KSH és EUROSTAT Egészségügyi adattáblák (mentve: 2017.december)