Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

Más lesz-e a jövő egyeteme?

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Dr. Galántai Zoltán egyetemi docens gazdaságtörténészt az NJE GTK Közgazdaságtan és Üzleti Jog Tanszék megbízott tanszékvezetőjét, jövőkutatót faggattuk arról, vajon más lesz-e a jövő egyeteme.

 

 

Az "egyetem" nem mai képződmény... Ön szerint van-e olyan tanulság, ami az egyetemi oktatás történetéből leszűrhető? Vannak esetleg ennek fontos állomásai?

„az egyetem az életük része legyen, ne pedig csak valamiféle zárvány benne”

George Santayana amerikai filozófus szerint „aki nem ismeri a múltat, az arra ítéltetik, hogy megismerje”. Témánk szempontjából annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy az utóbbi kétszáz évben három nagy váltás zajlott le. Az elsőre a 19. század elején került sor, amikor a poroszok kitalálták az ún. kutató egyetemet. Ez azon az elképzelésen alapult, hogy vannak a kutatók/tudósok (egyetemi oktatók), akik előbb kiderítik az igazságot, majd megosztják az érdeklődőkkel. Az oktató oktat, a hallgató hallgat – ez nagyon is sokat elmond erről a felfogásról.

Második lépésben jött a tömeges felsőoktatás: az USA-ban az 1950-es évektől, és mostanra hozzánk is látványosan ideért. Itt lényegében az elitképzésben bevált módszereket próbálták nagyságrendekkel több hallgatóra alkalmazni. Az eredmény: az USA-ban a college-be jelentkezők fele sosem szerez diplomát, és nálunk sem sokkal jobb a helyzet.

Majd pedig elért minket az információs forradalom is, és a hallgatók az okostelefonjukat nyomogatják, miközben valaki ott messze, elől, a táblánál, cseppet sem interaktív módon magyaráz.

 

Az információs robbanást sokan valóban történelmi kihívásnak tartják... Tud erre megfelelő választ adni az egyetemi oktatás? Ön szerint milyen lesz a jövő egyeteme?

A legegyszerűbb lenne azt mondani, hogy jó, akkor mi is kütyüket vonultatunk fel – és ez elengedhetetlen is. Oktatás címén kizárólag krétával firkálni a táblára kb. annyira korszerű, mint kézzel írott jegyzeteket osztogatni – ugyanis rosszul látható és rosszul olvasható, és Neumann Egyetem kampusza tényleg minden szükséges technológiával fel lesz szerelve ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanítani.  De ez csak a történet egyik fele. 

A másik az, hogy a hallgatók nem csak azért jönnek ide, hogy megszerezzék a jövőbeni sikerességhez szükséges tudást, hanem azért is, hogy barátokat, társakat, akár életre szóló kapcsolatokat találjanak. Hogy az egyetem az életük része legyen, ne pedig csak valamiféle zárvány benne, ahol esetleg eltöltenek némi időt tanulással is, és ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor elértük, amit akarunk. Ugyanis a 21. század egyetemének meggyőződésem szerint emberarcúnak kell lennie.