Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar - Kecskemét

A gazdaságpolitika a lehetőségek és a korlátok között mozgás művészete

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

György László a Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense, a Századvég vezető közgazdásza, a PADMA alapítvány igazgatója az Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója című könyvének bemutatóján jártunk.

 

A szerző első kötetét, vagy ahogyan az est háziasszonya Földi-Kovács Andrea fogalmazott egy „első gyermek” születését ünnepelhettük november 27-én a Budapest Music Center, Opus Jazz Clubban. Földi-Kovács Andrea köszöntőjében a mű bensőséges hangvételéről, „életen át tartó és egy életen át számon kérhető” munkáról beszélt, melyet hosszú kutató és leíró tevékenység után, a „büszke apa” és a nagyközönség is kezében tarthat. A családias hangulatú felvezető után a szerző testvére, György Ádám világhírű zongoraművész kápráztatta el játékával az egybegyűlteket. Ádám New Yorkban él és zenél, rendszeres fellépője a New York-i Carnegie Hall koncerttermének. Először improvizációját hallgattuk, amely róla és testvéréről szólt, könnyed, magával ragadó dallamokkal. Például László zenekarának a HÁROM együttesnek a Keresem című száma is felcsendült György Ádám átiratában. Ezt követően a zongoraművész hihetetlen lendülettel és tehetséggel játszotta el Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiáját.

A rendezvény fő részében Földi-Kovács Andrea, az est háziasszonya által vezetett beszélgetésben a szerző és Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense részleteiben mutatta be a könyvet - fejezetről fejezetre. György László mesélt a kötet születésének körülményeiről, és arról, hogy mi a baj ma a világban, mi az, ami megakadályozza, hogy a gazdaságpolitika minőségét betöltse. „A gazdaságpolitika a lehetőségek és a korlátok között mozgás művészete” – mondta a szerző. A kötetben György László nem csak „feldob” bizonyos megoldandó kérdéseket, hanem válaszokat is ad a problémákra. László a könyv előszavában és a beszélgetés bevezető részében is felidézte egyik egyetemi kollégájának szavait: „Tudod Györgylaci, az értelmiségi az, akinek mindenre van egy kritikai észrevétele, aki felismeri a helyzet fonákságát”. A kötet szerzője erre egy kérdéssel válaszolt: „Az értelmiségi az, akinek mindig van kritikai észrevétele? Vagy inkább az, akinek minden problémára van legalább egy, de lehetőleg több megoldási javaslata, ráadásul olyan, ami meg is valósítható?” György László könyvében erre a válaszadásra törekedett. Pogátsa Zoltán elmondta: a szerző művét olvasva láthatjuk, hogy ez a kötet nem azért született, hogy György László „írjon egy könyvet”, hanem azért, mert a szerzőnek mondanivalója volt, válaszokat akart adni. „Magyarországon benne él a problémákban és logikusan, keretrendszerben mondja el ezeket a válaszokat. Mi a helyzet ma Magyarországon? Erre „zoom”-mol a kötet írója. Akit kicsit is érdekel a közgazdaságtan, annak érdemes elolvasni.”

A kötet első fejezete történeti áttekintést ad, egyes elméleteket más szemszögből vizsgál meg, azok erősségeit, hiányosságait is feltárva. Pogátsa Zoltán kiemelte: „Ma a legtöbb egyetemen csak a neoklasszikus gazdaságpolitikát oktatják, gazdaságtörténetet nem nagyon tanulnak a hallgatók, de a közgazdászok már régen tudják, hogy a neoklasszikus gazdaságpolitika meg van cáfolva.” A könyv hiánypótló a szakmában. A beszélgetőpartnerek abban egyet értettek, hogy a politikusok számára egyfajta üzenetet is megfogalmazott a szerző, miszerint minden elmélet a maga nemében tartalmaz korlátokat, melyek indokolttá teszik, hogy a problémáinkra adható válaszkeresés során nem elég egy elméletet segítségül hívni, hanem több irányból kell vizsgálódnunk ahhoz, hogy helyes szakpolitikai következtetésekre jussunk. Márpedig ez a fajta szemlélet teljességgel hiányzott a magyar gazdaságpolitikából az 1990-es évek gazdasági átalakítása során. Ehhez azonban empirikus eszközöket kell használni - a szerző könyvében, és a bemutató során is a kötetben felhasznált ábrákon keresztül szemléltette az elmondottakat. Az egy órásra tervezett beszélgetésből végül másfél óra lett, de a hallgatóság cserébe egy rendhagyó közgazdaságtan órán vehetett részt. A részletes, fejezetről-fejezetre taglalt eszmecsere helyett, egyes témák részletesebb kritikai diskurzusa alakult ki.

György László záró gondolatában elmondta, hogy „minden válság egyben lehetőség is. Bőven emelhetők Magyarországon a bérek. Ha nem hinnénk ebben, nem ülnénk itt, nem lenne Századvég, nem lenne tanácsadás a Kormány részére. Rombolni mindig gyorsabban lehet, mint felépíteni valami újat”. Jelenleg a digitális átalakulás korszakát éljük és egyes régiók rohamosan fejlődnek. Ilyen például Kecskemét is, ahol 2017. október 26-án a Neumann János Egyetemen megalakult a kecskeméti Gazdaságtudományi Kar, melynek működése 2018 szeptemberétől már az új, épülő kampuszba kerül át.

GALÉRIA